Mint az egyik fordító csapat tagjaként, úgy gondoltam kifejtem a véleményen. Hónapok óta követem ezt a gerinctelenséget és forrt bennem a dolog, úgyhogy most hozzászólok én is. Igyekszem röviden, két részletben, a két dologhoz.
Először is szeretném megjegyezni, hogy aki nem tud különbséget tenni ’jó’ és ’rossz’ felirat között, az feltehetőleg nem is fogja érteni egy ’jó’ felirat nyelvezetét, amit rendesen, a MHSZ-t nem figyelmen kívül hagyva, kerek, akár több tagmondatból álló mondatokkal fogalmazunk meg, változatos szókinccsel.
Sokat láttam az újoncok között, hogy hangsúlyozzák itten, hogy ’hobbiból fordítunk’, ’még csak tanuljuk a nyelvet’, ’mindenki azt csinál, amit akar’ stb. Na most, a ’fordítás’, az egy szakma. Egy szakma, ami TUDÁST igényel. Pontosabban min. 2 nyelv tudását, az egyikről fordítasz a másikra, ugye. Ergo, ha nem tudsz egy nyelvet sem, akkor nem kéne csinálnod, előtte TANULNOD KELL. A másik, ha valaki aki TUDJA és több éve csinálja, és van olyan nagylelkű, hogy INGYÉ jótanácsot és segítséget ad, akkor nem k*rvaanyázni és megsértődni kell, hanem megköszönni minimum. Persze ez ma már nem divat.
Az, hogy mi jószívűen egy (amúgy tök hálátlan, és gerinctelen, tisztelet a kivételnek) közösség javára ingyen, és bérmentve kölcsönadjuk a tudásunkat (a fordítások keretében), az nem azt jelenti, hogy mi ebből bármit is profitálunk. Vagyis mi „is” kedvtelésből csináljuk, és érdekes MI nem hisztériázunk, amikor valaki odaveti, hogy „a MA sokkal jobb” „Minek csináljátok akkor” stb.
A fordításról ennyit.